16.fejezet

Sziasztok! :) Itt is van az új fejezet. :) Remélem tetszeni fog nektek. :) Ha tetszik a blog,iratkozzatok fel nyugodtan. :P  pusy <3                                                              

                                                                 Niall

A randink óta Nathalia-val,még jobb a kapcsolatunk,mint eddig bármikor. Azóta már túl vagyunk a srácokkal kettő koncerten,és nemrég érkeztünk meg Melbourne-be. Mikor Brisbane-ben voltunk,megkértük David-et,hogy kettőnknek legyen egy szobája,harmadik személy nélkül. Először nem igazán rajongott az ötletért,de végül belement. Így az egész turné alatt kettesben lehetünk. Amíg persze egyikünk úgy nem dönt,hogy másképpen szeretné. Remélem ez sosem fog előfordulni. Most épp a szobánkban pihenek,Nati pedig Sophia-val vásárolgat,mivel holnap Soph hazautazik. A szülinapját még Sydney-ben megtartottuk. Liam nem aprózta el a szervezést,és mint utólag kiderült,drága barátnőm is mindenben benne volt. Már majdnem elaludtam az ágyon amikor kopogtak az ajtón. Nagy nehezen,kimásztam az ágyból,és ajtót nyitottam. Liam állt a túloldalon,egy nagy mosollyal az arcán.

-Hello,tesó-köszönt,még mindig azzal az idióta vigyorral.

-Szia-köszöntem vissza-Mi járatban?-kérdeztem rá,miközben kijjebb nyitottam az ajtót,hogy betudjon jönni.

-Csak gondoltam megnézem mit csinálsz-lépett el mellettem-A többiek mind el vannak foglalva,én pedig unatkozom.

-Értem. Tehát én vagyok az unalom űződ-néztem rá mosolyogva.

-Úgy is mondhatjuk-nevetett fel,és leült az ágyamra-Gondoltam beszélhetnénk. Most,hogy nincsenek itt a csajok.

-Rendben-mondtam,és leültem az ággyal szemben lévő kanapéra.

-Ahogy látom,a rajongók egész jól fogadták a kapcsolatotokat,ami szuper,bár egyben furcsa is-kezdett bele.

-Igen,tényleg furcsa,de lehet az miatt fogadták ilyen jól,mert kiderítették,ki is ő. Ezáltal,nem gondolnak arra,hogy a pénzem,vagy a hírnevem kell neki. De azért olyan fenyegetéseket szokott kapni,hogy ha megbánt akkor rosszat tesznek vele-húztam el a számat. Mindegyik eshetőség közül,talán ettől tartottam a legjobban. Nem akartam,hogy fenyegetve érezze magát.

-Hidd el,szerintem tudja kezelni ezeket. Hiszen Nati,úgymond ebben nőtt fel. Igaz,hogy a szülei amitől tudták,védték őt,de nem hülye és látta mi történik körülötte,a szülei körül-mondta Liam.

-Tudom. Csak azért még is aggódom-ráztam meg a fejem.

-Elhiszem. De ti szerencsések vagytok. Nekünk Sophie-val,sokkal rosszabb volt a helyzet,de mint látod átvészeltük,és már kitudjuk zárni a rosszat-magyarázta.

-Mi is mindent megteszünk,ennek érdekében,és amikor csak lehet,úgy megyünk el valamerre,hogy kicsi legyen az esély a megtalálásunkra.

-Azt pedig nehéz kikerülni-nevetett fel.

-Ebben egyet értek-bólogattam,mosolyogva-Te,hogy érzed magad?-kérdeztem tőle,mire furcsán nézett rám-Most,hogy Sophia holnap hazautazik-magyaráztam.

-Őszintén. Nem túl jól-szomorodott el-Nem szeretem,ha távol vagyunk egymástól. Főleg,hogy nem tudom mikor csatlakozik hozzánk újra-húzta el a száját-Ennyiből is jobb nektek-küldött felém egy mosolyt.

-Igaz,de így meg nagy az esélyünk,hogy túl hamar egymás agyára megyünk-nevettem.

-Ti mindig egymás agyára mentek-nevetett fel,ő is.

-Jogos-helyeseltem-Amúgy Soph-nak miért kell máris elutaznia?

-Valami vizsgája lesz,ami nagyon fontos.

-Értem. De miután megírta,vissza jöhetne-mosolyogtam rá-Legalább Nati,valakivel kibeszélhet engem.

-Ó...Szerintem,ha Sophie nincs is a közelben,ők akkor is kibeszélnek minket-nevetett.

-Ebben van valami-nevettem,én is.

-Nincs kedved,elmenni valahova,kávézni?-kérdezte.

-Menjünk. Úgy is rám fér egy kis koffein-pattantam fel.

-Akkor felhívom a biztonságiakat,hogy küldjenek két testőrt a hallba-vette a kezébe a telefont.

-Miért,Paddy hol van?-kérdeztem,értetlenül.

-Őt a lányokkal küldtem. Mert benne száz százalékig megbízok-mosolygott.

-Köszi-mondtam.

-Ez csak természetes-bólintott-A hallban találkozunk,még átöltözöm-mondta,és már el is ment a szobából.

Úgy döntöttem,én is átöltözök,egy sima rövidnadrágba,és fehér pólóba. Magamra kaptam még gyorsan egy sapkát,és készen is voltam. Miközben a liftet vártam,írtam egy üzenetet Natinak.

„Szia! Liam-el,elmegyek kávézni. :) Csak gondoltam szólok,nehogy meglepődj,ha előbb értek vissza. xx.”

Szinte egyből jött is a válasz.

„Szia! Az miatt én nem aggódnék,hogy mi előbb visszaérnénk. Haha :) De aranyos vagy,amiért szólsz. :) Ha nem írsz,akkor is megtudtam volna. Tudod van az a találmány amit Twitter-nek hívnak. :D pusy Xx.”

Ezen jót mosolyogtam. Végül is igaza van,mert amint Liam-el,elhagyjuk az épületet,már minden velünk lesz tele. De én jobban szeretem,ha tőlem tudja meg,mi történik. Közben a lift megérkezett,én beszálltam és megnyomtam a földszint gombot. Amint az ajtó bezáródott,már válaszoltam is az üzenetére.

„Tényleg? :O Én nem is tudtam,hogy van ilyen. :) Köszi Kicsim,hogy szóltál. :D Legközelebb észben tartom. :P xx.”

Komolyan,egyszerűen oda vagyok ezért a lányért. Szinte mindenből viccet tud csinálni. Pont mint én. A fiúk párszor már,kikészültek ez miatt. De mi csak nevetünk rajta. Időközben,megérkeztem a hallba,de Li még sehol nem volt,így leültem az egyik fotelba. A telefonom ismét jelzett,hogy üzenetem érkezett.

„Tudod Édes,észben nem hiszem,hogy tudod tartani... :P :D Xx”

„Hé. Na ez,most,gonosz volt. :( Kárpótlást kérek...”

„Komolyan? :) Mit szeretnél? :P Kíváncsi vagyok...”

„Azt még meggondolom,mivel tudnál kárpótolni... :) De az biztos,hogy tetszeni fog mind a kettőnknek ;)”

„Már előre félek..Bár kíváncsian várom. :) :P”

Valaki megkocogtatta a vállamat,mire egyből hátra kaptam a fejem,és észreveszem Liam-et, a két testőrünk társaságában.

-Mehetünk?-kérdezte.

-Persze-bólintottam.

Ezzel el is indultunk a kocsihoz. Kint a szálloda előtt,természetesen rengeteg rajongó gyűlt össze. Amint kiértünk,mindannyian őrült kiabálásba,és sikításba kezdtek. Szóltunk az őröknek,hogy csinálunk velük pár fotót. Éreztem,ahogy a zsebemben megrezzen a telefonom,de most nem foglalkozok vele,majd az autóban. Jelenleg a rajongók a fontosak. Hiszen azért állnak itt napokat,hogy egy-egy képet tudjanak készíteni velünk. Tíz perc alatt végeztünk,és már a kocsiban ülünk,így megnéztem az üzenetet. Természetesen,Nati írt.

„El is felejtettem írni. Jó szórakozást. :) A hotelben találkozunk.. :)pusy Xx.”

„Köszönöm. Ti is érezzétek jól magatokat. :)Csók. xx.”

Ezek a kis üzenetek,még jobban feldobták a hangulatomat. Amikor felnéztem Liam furcsa mosolyával találtam szemben magam.

-Kitalálom. Éppen Nathalia-val beszélgetsz.

-Talált-nevettem-De csak beszélgettem. Lefoglalja őket a vásárlás.

-Azt mindjárt gondoltam-nevetett ő is.

Pár perc múlva,egy kedves kis kávézó előtt álltunk meg. Bementünk,és mind a ketten leadtuk a rendelést,majd az egyik járdán lévő asztalnál,leültünk. Nagyon sok mindenről beszélgettünk. Főként az új albumról,a turnéról és persze a jövőről. Nagyjából egy óra elteltével egy ismerős hangra lettünk figyelmesek.

-Sziasztok!-köszönt a hátam mögül,az a személy akivel most nem igazán akartam találkozni.

Liam,egyből felnézett,és elfintorodott,én pedig megfordultam,hogy szembetaláljam magam azzal a lánnyal akivel reméltem egy darabig nem futok össze.