22.fejezet

Sziasztok! Tudom egy hét kimaradt,amit nagyon sajnálok,de rengeteg minden összejött egyszerre. De most meghoztam az új fejezetet. :) Remélem tetszeni fog. :) Annak ellenére,hogy elég szomorú rész lett :( Jó olvasást :) pusy <3

                                                                    Niall

Kicsit több mint egy hónap telet el,a Melbourne-ben tartott első koncert óta. Egy napja érkeztünk meg a Fülöp-szigetekre. Rengeteg minden történt az elmúlt pár hétben. A legmegrázóbb,hogy Zayn haza utazott. Még senki nem tudja biztosan,vajon visszatér e hozzánk. Túl sok lett neki ez az egész,és már látszott is rajta,hogy nem tudta szívét,lelkét beleadni a koncertekbe,így miután elterjedt egy pletyka,miszerint megcsalta Perrie-t,úgy döntött haza repül,és átgondolja a dolgokat. Mindegyikőnket megdöbbentett a bejelentése,de teljesen megértettük és támogatjuk bármi történjék. Nathalia-t is megviselte,hiszen Liam után a fiúk közül Zayn-el volt a legszorosabb kapcsolata. Napi szinten beszélnek,így is telefonon. Nati és az én kapcsolatom szerencsére,zökkenőmentes. Ugyan vannak kisebb vitáink,de azokat hamar megtudjuk beszélni,és utána minden rendben. Azt sem lehet kihagyni,hogy Louis újra szingli,ugyanis szakítottak Eleanor-ral,ami szintén sokkolta a rajongókat. El lehet mondani,eseménydús hónapon vagyunk túl. Sophia már haza utazott,így a legtöbb időt Lou-val a fodrászunkkal,meg Lottie-val tölti,aki Louis testvére és ő is a csapatunkkal dolgozik az egész turné alatt. Most is éppen a várost fedezik fel,mi pedig a srácokkal összegyűltünk Liam szobájában,megbeszélni a kialakult helyzetet. Az első koncert Zayn nélkül holnap lesz,és mindenkinek,főleg a rajongóknak nagyon nehéz lesz.

-Szerintetek,hogy fog dönteni? Vissza jön?-tért a lényegre Louis,mikor levágódott mellém az ágyra.

-Nem tudom-felelte Liam,fej rázva-Egy ideje,már látszott rajta,hogy nem tudja szívből csinálni,és nem viseli túl jól ezt a rengeteg pletykát,meg figyelmet-húzta el a száját.

-Mihez kezdünk,ha azt mondja,hogy ennyi volt,kiszáll?-kérdezte Harry.

-Természetesen folytatjuk-vágtam rá gondolkozás nélkül,és mindenki rám kapta a tekintetét-Furcsa lesz,el kell ismerni. De imádjuk ezt csinálni. Ahogy a rajongókat is szeretjük. Nem hagyhatjuk őket cserben. Ők ugyan úgy támogatni fognak,ahogy eddig,ha nem jobban.

-Niall-nek igaza van-helyeselt Tommo,a többiek pedig bólogattak-Folytatjuk! Történjék akármi,egy család vagyunk,és jóban-rosszban kitartunk.

-Akkor ideje felhívni Skype-on Zayn-t,hogy megtudjuk a döntését-válaszolta Liam,és letette az ágyra a laptopot,mi pedig elhelyezkedtünk a kamera előtt.

Belépett,és már indította is a videóhívást,pár másodperc múlva,megjelent egy sokkal boldogabbnak tűnő Zayn a képernyőn.

-Sziasztok-köszönt integetve.

-Hey-mondtuk egyszerre,és vissza intettünk.

-Mi a helyzet,fiúk? Megvagytok?-érdeklődött.

-Van egy olyan érzésem,hogy nagyon jól tudsz,szinte minden lépésünkről-feleltem,vigyorogva.

-Igazad van-nevetett fel.

-Itt az a kérdés veled mi a helyzet,tesó?-kérdezte Louis.

-Sokat gondolkoztam-kezdte-Mindent át kellett gondolnom. A pozitív és a negatív dolgokat is. Az igazság az,hogy tényleg már egy jó ideje nem érzem azt amit az elején-túrt a hajába zavarában-A zenéket sem érzem a sajátomnak,csak eléneklem őket. Így arra jutottam,hogy nem tudom ezt tovább csinálni. Nagyon sajnálom.

Mindannyian lefagytunk,és le lehetett olvasni az arcunkról a csalódottságot,bár tisztában voltunk azzal,hogy nagy eséllyel ezt fogja mondani,de erre nem lehet felkészülni.

-Szomorúak vagyok-szólalt meg Liam,aki elsőnek tudta feldolgozni a hallottakat-De megértünk téged,és mindenben támogatunk. Ugyan úgy számíthatsz ránk ez után is-mondta,mi pedig heves bólogatásba kezdtünk.

-Köszönöm,srácok. Ez sokat jelent nekem-nézett hálásan a kamerába.

-Ez természetes-mondtam,bár a hangom erőtlen volt-Tudod már,hogy mihez kezdesz a jövőben?-érdeklődtem.

-Igazából,szeretném megpróbálni a szólózást-vakargatta a tarkóját-Mivel a rappelés nagyon bejön,szerintem abba az irányba indulnék.

-Tényleg jó,szövegeket raksz össze olyanokból-biztatta Lou.

-Köszi-mosolyodott el-Bocsi,srácok de mennem kell. Nagyon szeretlek titeket. Mi mindig egy család leszünk-mondta,és mi négyen egyből átkaroltuk egymás vállát,hiszen ez most egy búcsú,amit mind nehezen dolgozzuk fel.

-Ez természetes Zayn-felelt Harry-Mi is szeretünk téged. Örökké tesók maradunk,és támogatunk-fejezte be és már mindannyian,megkönnyeztük a helyzetet. Annyira nehéz,hogy elmondani is lehetetlen.

-Vigyázzatok egymásra-integetett-Sziasztok-köszönt el és magára erőltetett egy mosolyt.

-Te is vigyázz magadra-nevettünk fel,már szinte fájdalmunkba-Szia-mondtuk egyszerre,és még integettünk,amikor Liam egy gomb nyomással megszakította a hívást.

Hihetetlen,hogy a One Direcion mostantól csak négy tagból fog állni. Mindenki csak ült csöndben,és meg sem szólaltunk. A saját gondolatainkban voltunk elmerülve,majd mind a kezünkbe vettük a telefont,és a hozzánk legközelebb álló személynek kezdtünk írni. Tudtuk,hogy egymást jelenleg csak még szomorúbbá tennénk ha beszélnénk róla. Én Natinak írtam egy tömör,de igen kifejező üzenetet.

„Négyen. :( Nagyon fáj... :( Szeretlek <3 Kérlek siessetek vissza...Szükségem van rád <3”

Szinte azonnal érkezett is a válasz.

„Elhiszem... :( Én is szeretlek <3 Sietek...Ha minden igaz 10perc és veled leszek. <3”

Rá van most szükségem. Jelenleg ő az aki,elég erőt tud adni ahhoz,hogy felmenjek majd a színpadra,és úgy tegyek,minden a legnagyobb rendben. Felálltam az ágyról,és mondtam a fiúknak,hogy a szobámba megyek Natihoz. Lou és Harry bólintottak,Liam viszont megkérdezte,velem jöhet e,amire egyből igennel feleltem. Hiszen neki nincs itt Sophia,aki erőt adhatna. Természetesen ő is csak a barátnőmre tud támaszkodni,amit megértem,hiszen testvérekként szeretik egymást. Így ketten indultunk el a szobám felé. Csak ez a fájdalom múlna el.